Ribizli paraziták elleni védekezés.

A ribiszke és köszméte nyövényvédelme

A bogyósgyümölcsû növények integrált növényvédelme Oldalszám: 95 bogyós bogyósgyümölcs növényvédelem Szántóné Veszelka Mária Napjainkban világszerte, így hazánkban is egyre inkább fokozódó igény a biztonságos élelmiszer elõállítása, emellett a környezet terhelésének paraziták meszesedései, az integrált termesztés bevezetése.

A környezetkímélõ növényvédelem a rendszer egyik leghangsúlyosabb eleme, amely alapelveiben elõnyben részesíti a biológiai, biotechnológiai védekezési módszereket a növényvédõ szerek használatával ribizli paraziták elleni védekezés, valamint védi a terméket fogyasztók egészségét, kíméli a hasznos élõ szervezeteket.

A bogyós gyümölcsû növények termesztése során különös jelentõsége van a környezetkímélõ eljárásoknak, mivel e növények hozzák a legkorábbi termést, és fontos szerepük van a gyermekek és az idõsek tavaszi, nyár eleji gyümölccsel való ellátásában is.

Lényeges szempont továbbá, hogy friss, valamint fagyasztott formában jelentõs mennyiségben export piacokra kerülnek, ahol az ellenõrzötten egészséges termék a piacra jutás feltétele.

Kertészeti növénykórtan

Termõterületük és gazdasági jelentõségük lényegesen kisebb, mint az almatermésûeké, ill. Ennek következménye lehet az a tény, hogy az integrált védekezési eljárások iránti igény felmerülése, valamint a rendszer kidolgozása is késõbbi idõpontban történt meg.

A bogyósok integrált növényvédelmének kidolgozásához mintaként szolgálnak az almában már kimunkált, bevált módszerek, és alkalmazhatók azok a termesztés-technológiai eljárások is, amelyek egyben a károsítók elleni mechanikai védekezést is célozzák. A bogyósgyümölcsûek integrált védelmének alapelvei A bogyósokra is elmondható, hogy a telepítéskori adottságok, tényezõk az ültetvény egész élettartamára nézve meghatározóak és csak korlátozottan orvosolhatóak.

ribizli paraziták elleni védekezés a bélféreg székletének ellenőrzése

Ezért már a telepítéskor is igen körültekintõen kell eljárni. A legfontosabb a megfelelõ terület kiválasztása.

  1. Lásd: A málna mikoszferellás levélfoltossága A szeder leptoszfériás betegsége Jelentőség.
  2. Milyen paraziták jelennek meg a fején

Minden bogyós kultúra esetében — a fagyveszélyen túl — kerülendõ a mélyfekvésû, fagyzugos terület, málnában, szamócában a fitoftórás, és más gyökérbetegségek, a meztelen csiga, a szürkepenész és a vesszõbetegségek miatt. Helytelen a gyep, rét vagy legelõ törésbe, elõzõleg mûveletlen területre, erdõ közvetlen közelébe telepítése a talajlakó kártevõk kártételének veszélye miatt.

A ribiszkék növényvédelme

A cserebogár pajoroktól való mentesség különösen fontos, mert a bogyósgyümölcsû növények e kártevõ igen kedvelt tápnövényei. Kiváltképp a szamóca és málnaültetvények veszélyeztetettek, a fertõzöttség késõi, a telepítés utáni felismerése az ültetvény végét is jelentheti. A telepítés elõtti, megfelelõ idõben végzett talajfelvételezés ezért nem hagyható el.

Amennyiben a talajvizsgálat idején 5 °C talajhõ felett négyzetméterenként 1 db-nál több fejlett pajort találunk, a területre abban az évben bogyós kultúrát ne ültessünk. A talajfertõtlenítés ebben a stádiumban már nem ad kielégítõ eredményt, de a talajban élõ egyéb szervezetekben nagy pusztítást végez.

Jó gyérítõ hatásúak viszont a felsõ 10—15 cm-es talajrétegben tartózkodó pajorok ellen a sekély, esetleg ismételt talajforgatási munkák. A csalogatónövényként vetett saláta alkalmazása eredményes lehet. Növényváltás tekintetében tartsuk szem elõtt, hogy vesszõn termõ bogyós gyümölcsfajok nem telepíthetõk egymás után kétszer ugyanarra a területre! A veszélyes szomszédság kérdését sem hagyhatjuk figyelmen kívül: pl.

Ki kell zárni a termesztésbõl a növényparazita vagy vírusvektor fonálférgekkel jelentõs mértékben fertõzött területeket is. Az ültetvénylétesítés alapfeltétele a termõhelynek, mûvelésmódnak, termelési célnak megfelelõ, ellenálló fajták kiválasztása is. A szaporítóanyag egészséges, vírusmentes, károsítók fejlõdési alakjaitól mentes legyen! A növények zavartalan fejlõdését teljes körû talajvizsgálaton alapuló tápanyag-utánpótlással kell biztosítani. A telepítést követõen a gyomosodás csökkentésére herbicidek használata helyett javasolt talajtakarást alkalmazni.

Kívánatos, hogy a talajfelület egész éven át ne maradjon fedetlen. Szamócában a szalma, vagy fóliatakarás, ribiszkében, málnában a fólia, illetve a mulcs ajánlott.

Vesszõn és bokron termõ, öntözött bogyós ültetvényekben a sorközök pl. A gyepsáv többirányú haszna mellett a hasznos élõ szervezetek számára is búvó- és élõhelyül szolgálhat. Az integrált termesztés keretében engedélyezett gyomirtó szerek csak az ilyen agrotechnikai módszerek kiegészítésére használhatók.

ribizli paraziták elleni védekezés a férgek miatt a gyomor fájhat

A növények védelmének mindenkori alapfeltétele a helyi, tábla szintû elõrejelzés is. Még a bogyósokra jellemzõ tömbösített telepítés esetén sincs két egyforma parcella, ezért az állomány minél gyakoribb, de legalább hetenkénti szemléjére szükség van. A területbejárást, a vizuális növényvizsgálatot kiegészítik a különbözõ elõrejelzési eszközök és módszerek.

A kártevõk megjelenését, egyedszámát csalogató lapok, talajcsapdák, szín- és illatcsapdák, valamint feromoncsapdák használatával figyelhetjük meg.

This is the second tab

A kórokozók fellépési idejének, a fertõzés mértékének elõrejelzéséhez meteorológiai eszközöket, spóracsapdákat alkalmazhatunk. A kémiai védekezés szükségességérõl csak ezen adatok ismeretében szabad dönteni. Az engedélyezett készítmények közül a leginkább szelektív, a legkisebb toxicitású, a legkevésbé perzisztens, az emberre és a környezetre a lehetõ legbiztonságosabb szereket kell elõnyben részesíteni.

Meg kell azonban jegyezni, hogy Magyarországon — hasonlóan más európai országokhoz — ennek lehetõsége elég korlátozott. Elsõsorban inszekticidek vonatkozásában igen kevés az integrált védelem követelményeinek megfelelõ engedélyezett hatóanyagok száma. Ennek fõ oka, hogy a kb.

A szerválasztékot tovább csökkentették az uniós csatlakozást követõen visszavont hatóanyagok is. Emiatt a technológia összeállítása nehézkes, a fejlesztés lassan halad. A bogyós gyümölcsû kultúrákban engedélyezett, valamint tiltott készítményeket az 1. FVM rendelet integrált célprogramjához tartozó melléklete alapján állítottunk össze. A bogyósok integrált növényvédelme alapjainak áttekintése után 3 hagyományos bogyós kultúra legfontosabb károsítóit, és a környezetkímélõ védekezés lehetõségeit foglaljuk össze.

Málna A málna a legjelentõsebb bogyós gyümölcsfajunk.

A fekete ribiszke még inkább érzékeny a meleg, száraz időjárásra. A szakirodalom alapján jelentős megbetegedés nemzetközi és hazai szinten is a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos megbetegedések különböző típusai.

Valaha házikerti növényként termesztették, minimális növényvédelmi beavatkozással, vagy a nélkül. A nagyüzemi méretû telepítések és fajtaváltás következtében károsítóinak száma szaporodott, a rendszeres védekezés elengedhetetlenné vált. Az integrált növényvédelmi eljárások is a málnatermesztésben kezdtek kialakulni. Nyár végén a letermett vesszõk eltávolítása, a hajtásválogatás mechanikai védekezésként lehetõvé teszi a málna-gubacsszúnyog Ribizli paraziták elleni védekezés rubia málna-karcsúdíszbogár Agrilus aurichalceus gubacsainak eltávolítását.

A gondos válogatás e két kártevõ ellen elégséges védelmet ad, a kártételt alacsony szinten tartja. A kimetszés a málnavesszõ-szúnyog Resseliella theobaldi lárváinak egyedszámát, valamint a közvetítésével fertõzõ leptoszfériás betegség Leptosphaeria coniothyrium erõsségét is csökkenti.

A hajtásválogatáskor egyéb vesszõbetegségek, a didimellás- Didymella applanataelzinoés- Elsinoe veneta valamint a botritiszes Botrytis cinerea vesszõfoltosságok ribizli paraziták elleni védekezés is csökkentjük, ezáltal a következõ évi termõvesszõk egészségi állapotát, téli fagyállóságát növelve.

ribizli paraziták elleni védekezés Trichomonas és gardnerella nőknél

Kora tavasszal a károsítók közül a málnamoly Lampronia rubiella fellépésével kell számolnunk. A termõvesszõk legalsó rügyeinek vizsgálata alapján dönthetünk a védekezés szükségességérõl. A lárvák rügykárosítása ellen csak a szerves foszforsavészter típusú ribizli paraziták elleni védekezés hatóanyagú készítményt használhatjuk fel.

This is the first tab

Nemrégiben engedélyezték az indoxakarb hatóanyagú Steward 30 DF málnában való felhasználását. Málnamoly elleni hatásáról nincsenek gyakorlati tapasztalataink. Mechanikai védekezésként gyéríthetjük a telelõ lárvák egyedszámát a növényi hulladék összegyûjtésével és elégetésével, valamint a talaj bokrok alatti fellazításával is.

A rügyfakadást követõ ribizli paraziták elleni védekezés a sarjhajtások növekedésekor a didimellás, elzinoés és leptoszfériás vesszõbetegségek megelõzésére irányulnak a gombaölõ szeres kezelések. Elsõsorban a réztartalmú készítmények használata javasolt. Ebben a fenológiai állapotban kell elvégezni a sarjhajtások ritkítását. A sûrû sövény a kórokozók számára kedvezõ mikroklímát teremt, és rontja a permetezések hatékonyságát is.

Kapcsolódó tartalmak

A sodrómolyok lárváinak kártétele ellen az elsõ kártétel észlelésekor, a fiatal hernyók ellen védekezhetünk, ha szükséges indoxakarb hatóanyagú készítménnyel. Általában a sarjhajtások csúcslevelein károsító málnasodrómoly Notocelia udmanniana jelenik meg feltûnõ mértékben, de a fertõzött ribizli paraziták elleni védekezés hajtásválogatáskori eltávolításával a probléma vegyszer nélkül megoldható.

Meleg, párás tavaszon a kis málnalevéltetû Aphis idaei kolóniái korán megjelenhetnek a hajtáscsúcsokon.

ribizli paraziták elleni védekezés parazita nyirok kezelése

A vírusterjesztõ faj ellen még a felszaporodás kezdetén kell védekezni. A Bio-sect készítményen kívül sajnos csak sárga besorolású hatóanyagok, a foszalon vagy az endoszulfán engedélyezettek. Az utóbbi inszekticidek alkalmazhatók a májusi cserebogár Melolontha melolontha rajzásának éveiben a kártevõ imágói ellen is.

Bimbós állapotban folytatni kell a vesszõbetegségek kórokozói elleni kezeléseket, de ebben az idõszakban a védelemnek a botritiszes betegség Botrytis cinerea megelõzésére is ki kell terjednie. Az összes vesszõbetegség ellen alkalmas az azoxistrobin hatóanyagú Quadris. Már az elsõ bimbók megjelenésekor számíthatunk a szamóca bimbólikasztó Anthonomus milyen paraziták ellen betelepedésére.

Emiatt, ha ribizli paraziták elleni védekezés egyedszám indokolja, két alkalommal is védekeznünk kell féregtabletták károsak várakozási idõk figyelembevételével a foszalon és az acetamiprid hatóanyagú rovarölõ szerek valamelyikével.

Megfigyelésére a vizuális vizsgálaton kívül sárga színû színcsapdákat használhatunk. A kis málnabogár Byturus tomentosus imágói is ebben az idõszakban jelenhetnek meg az erdõhöz közeli málnásokban, gyakran a bimbólikasztóval társult kártevõként.

ribizli paraziták elleni védekezés paraziták az ember ágyában

A betelepedés jól követhetõ fehér színû, illatanyaggal kombinált ragacsos csapdákkal. Tömeges károsítása esetén a bimbólikasztó elleni készítmények valamelyikével védekezhetünk.

A virágzás kezdete elõtt rajzik a málna-vesszõszúnyog elsõ nemzedéke is. A jól idõzített, megfelelõ technikával végrehajtott permetezéssel a késõbbi nemzedékek kártétele is mérsékelhetõ.

Ribizli paraziták elleni védekezés vesszõhéj-felrepedésre kevésbé hajlamos fajták telepítésével e kártevõ kártételi jelentõsége, valamint a legveszélyesebb kórokozó, a Leptosphaeria coniothyrium által okozott vesszõpusztulás csökkenthetõ. A száraz, meleg évjáratokban a közönséges takácsatka Tetranychus urticae szaporodhat fel a termõvesszõkön és a sarjhajtásokon egyaránt.

Olvassa el is